Az ügy tárgya három, összesen közel 400 millió euró összegű tőkeemelés volt

Az Európai Bizottság 2021. szeptember 10-én kiadott sajtóközleménye szerint a Post Nord által a Post Danmark részére juttatott tőkeemelés az Unió állami támogatási szabályainak értelmében nem minősül állami támogatásnak. Ezzel szemben a dán és svéd államnak a Post Nordban végrehajtott tőkeemelését az EUMSZ 107. cikke szerinti állami támogatásnak kell tekinteni.

A bizottsági eljárás célja annak vizsgálata volt, hogy egyrészt a Post Nord által a Post Danmark részére, másrészt Dánia és Svédország által a Post Nord részére juttatott állami finanszírozások az Unió állami támogatási szabályainak értelmében állami támogatásnak minősülnek-e, és állami támogatásnak minősülésük esetén összeegyeztethetőek-e az uniós szabályokkal.

Dániában a postai szolgáltatások piaca 2011 óta liberalizált, ezért a Post Danmark, a dán állami postai szolgáltató azóta versenyben áll más postai szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal. A Post Danmark a Svédországban bejegyzett Post Nord 100 százalékos tulajdonában áll. A Post Nord pedig a dán és svéd állam közös tulajdona.

2017 októberében Dánia és Svédország megegyezett abban, hogy a Post Nord és a Post Nordon keresztül a Post Danmark számára tőkét juttatnak. A megegyezés alapján 2018-ban végrehajtott tőkeemelésnek az Unió állami támogatások szabályaival való összhangját a Bizottság 2019 júniusától vizsgálta.

Dániában a digitális kommunikáció térhódítása miatt a postai küldemények száma drasztikusan lecsökkent, ezért új üzleti modell bevezetése vált szükségessé. Ebből a célból a Post Nord a Post Danmark számára tőkét juttatott (összesen 314,6 millió euró összegben). A Bizottság értékelése szerint ez esetben a Post Nordon keresztül Dániának és Svédországnak betudható állami források nyújtása történt egy állami tulajdonban álló vállalat számára.

A Bizottság azt is vizsgálta, hogy a tranzakció megfelel-e a piacgazdasági szereplő elvének. Ezen elvnek megfelelően a vállalkozások számára nyújtott állami finanszírozás abban az esetben nem tartalmaz gazdasági előnyt és így állami támogatást sem, amennyiben azt olyan feltételek szerint nyújtják, amelyek egy piaci körülmények között tevékenykedő fél számára is elfogadhatóak lennének. A Bizottság következtetése szerint tekintettel arra, hogy a Post Nord számára a tőkeemelés várható hozama a befektetett összeget meghaladja, a Post Nord ugyanolyan módon járt el, mint ahogyan egy piaci szereplő ugyanilyen esetben eljárt volna. Ezáltal az így nyújtott tőkeemelés nem minősült állami támogatásnak.

Ezzel szemben a piacgazdasági szereplő elvének nem felelt meg Dánia és Svédország által a Post Nord számára nyújtott további, összesen 65 millió euró összegű tőkeemelés, amelynek az volt a célja, hogy a Post Nordot az ún. befektetésre ajánlott (investment grade) kategóriában tartsa. A Bizottság vizsgálata szerint a két tagállam nem tudta igazolni, hogy a tőkeemelés költségét a kedvező befektetési kategóriából való kiesés eredményezte veszteség és kockázat indokolta volna.

Ez utóbbi esetben tehát a tőkeemelés állami támogatásnak minősült, amely állami támogatás pedig a Bizottság vizsgálata szerint a belső piaccal össze nem egyeztethető, ezáltal az Unió állami támogatási szabályainak értelmében visszakövetelendő a támogatással okozott versenytorzítás megszüntetése érdekében. Ennek következtében a Bizottság a határozatában felszólította Svédországot és Dániát a tiltott állami támogatatás visszatéríttetésére.

A sajtóközlemény itt érhető el.