A tervezet már magyar nyelven is elérhető.
Az Európai Bizottság közzétette a nemrégiben 2021. december 31-ig meghosszabbított hatályú regionális iránymutatást a tervek szerint 2022-től felváltó új regionális iránymutatásra (Regional Aid Guidelines, új RAG) vonatkozó szövegjavaslatát, és nyilvános konzultációt kezdeményezett a dokumentumról (a konzultációs folyamat szeptember 30-án zárul). Amennyiben a hivatalos magyar álláspont részeként szeretnének észrevételt tenni a tervezetre, kérjük, hogy az észrevételt küldjék el lehetőleg angol nyelven a TFYTyoGNKuqPPgLsb9zlkNczMO1dHZpQGl0bS5nb3YuaHU= e-mail címre legkésőbb 2020. szeptember 15-ig.
A konzultáció honlapja itt, a tervezet magyar nyelvű szövege itt érhető el.
A tervezet rövid összefoglalója alább olvasható.
Az új RAG tervezetéhez vezető út
2019-ben a Bizottság célravezetőségi felülvizsgálatot (fitness check) kezdeményezett a hatályos állami támogatási szabályok vonatkozásában. E felülvizsgálat előzetes eredményei a hatályos regionális iránymutatás tekintetében azt mutatták, hogy a szabályozás alapvetően jól működik, szükség lehet azonban néhány pontosításra.
Ennek megfelelően a szabályozás logikája az új RAG tervezete alapján érdemben nem változott. Ugyanakkor a 2019 végén elfogadott Európai Zöld Megállapodás és a 2020 februárjában bemutatott Európai Digitális Stratégia hatással van az állami támogatási szabályokra is. További fejlemény, hogy az új RAG tervezetében összhangba kerültek a jelenlegi iránymutatás és a csoportmentességi rendelet (GBER) között fennálló terminológiai eltérések, valamint a korábbi joggyakorlat az írott szabályozás részévé válik.
Az új szabályozás várhatóan 2021 elején kerül elfogadásra, annak érdekében, hogy 2022. január 1-jén a tagállamok kellő felkészültsége mellett léphessen hatályba. Az új RAG alapján elfogadandó regionális térképek a 2022-2027 időszakban lesznek alkalmazandók.
Az alábbi összefoglaló kizárólag a beruházási támogatásokra vonatkozó szabályok változásait foglalja össze, figyelemmel arra, hogy regionális működési támogatás Magyarország esetén csak „a” régiókban, bejelentés alapján, nagyon korlátozott esetben kis- és középvállalkozások részére bizonyos sajátos nehézségek leküzdésére nyújtható, és az erre vonatkozó szabályok érdemben nem módosulnának a tervezet szerint a hatályos szabályokhoz képest.
A kizárt ágazatokat érintő változások
A közzétett tervezet alapján 2022-től a szintetikusszál-ipar lekerül a nem támogatható ágazatok listájáról, azonban továbbra sem nyújtható regionális támogatás az acélipar részére. Továbbá az Európai Zöld Megállapodással összhangban a lignit- és szénkitermelés nem támogatható majd az új RAG alapján. Kizárt ágazat marad az elsődleges mezőgazdasági termelés, a halászat, az energetika, valamint a szállítás.
A hatályos (2014-20-as) regionális iránymutatás lehetővé teszi a szélessávú fejlesztésekhez és a kutatási infrastruktúrához nyújtható támogatásokat. Mivel azonban a gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy ezeket a jogcímeket nem használták a tagállamok, kikerülnek az új RAG-ból, és a jövőben az ezekhez az infrastruktúrákhoz nyújtott támogatásokat kizárólag a rájuk vonatkozó specifikus iránymutatások [Uniós iránymutatás az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a széles sávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról (HL C 25., 2013.1.26., 1. o.) és A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszeréről szóló bizottsági iránymutatás (HL C 198., 2014.6.27., 1. o.)] alapján értékeli majd a Bizottság.
Regionális támogatási térkép
Az új regionális támogatási térképek várhatóan 2022. január 1-től 2027. december 31-ig lesznek érvényesek. A Bizottság előrevetíti a térképek 2024-es félidős felülvizsgálatát a 2020-2022 közötti időszak GDP adatai alapján, amely felülvizsgálat során a koronavírus-járvány előre nem látható közép- és hosszú távú gazdasági hatásai is figyelembe vehetők. A félidős felülvizsgálatra vonatkozó szabályokat a Bizottság 2024 júliusáig alkotja meg.
Változik az „a” térségek fejlettségi szint alapján történő besorolása, és az azokban alkalmazható maximális támogatási intenzitás mértéke.
|
|
Támogatható térség (Egy főre jutó GDP % EU27) |
Maximális intenzitás |
Támogatható térség (Egy főre jutó GDP % EU27) |
Maximális intenzitás |
|
|
2014-2020 |
2022-2027 |
||
|
„a” térség |
„a” térség (<45%) |
50% |
„a” térség (≤55%) |
50% |
|
„a” térség (45%-60%) |
35% |
„a” térség (>55% és ≤65%) |
40% |
|
|
„a” térség (60%-75%) |
25% |
„a” térség (>65% és ≤75%) |
30% |
|
|
„c” térség |
Korábbi ”a” térség |
15% |
Ritkán lakott területek, külső határ menti területek |
20% |
|
Ritkán lakott területek, külső határ menti területek |
15% |
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek |
15% |
|
|
Egyéb „c” térség |
10% |
Indoklással „c” térségnek minősíthető térségek, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU27 100%-át, és a munkanélküliség nem éri el az EU27 100%-át |
10% |
|
Magyarország számára – tekintettel arra, hogy 2018 óta Budapest és Pest megye két önálló NUTS 2 térséget alkot – ez azt jelenti, hogy Pest megye (Budapest nélkül) 40 vagy 50%-os támogatási intenzitás mellett válhat „a” kategóriás régióvá. 2022-től Magyarországon nem lesz „c” besorolású támogatható régió. A további változásokat az alábbi táblázat szemlélteti:
|
NUTS-2 régiók (a) |
Egy főre jutó GDP az EU 27 átlag %-ában |
Alap támogatási intenzitás 2022-2027 között |
Alap támogatási intenzitás 2014-2021 között |
|
HU12 Pest |
55,00 |
40/50 % |
- (nem „a” régió) |
|
HU21 Közép-Dunántúl |
65,33 |
30 % |
35 % |
|
HU22 Nyugat-Dunántúl |
72,67 |
30 % |
25 % |
|
HU23 Dél-Dunántúl |
47,33 |
50 % |
50 % |
|
HU31 Észak-Magyarország |
47,67 |
50 % |
50 % |
|
HU32 Észak-Alföld |
44,33 |
50 % |
50 % |
|
HU33 Dél-Alföld |
50,00 |
50 % |
50 % |
Támogatható célok (induló beruházás fogalma)
A diverzifikáció fogalmi elemei a termékek mellett kiegészülnek a szolgáltatásokkal. További változás – amely Magyarországot nem érinti –, hogy a „c” térségekben 2022-től a nagyvállalkozások részére csak olyan induló beruházáshoz nyújthatnak támogatást, amely az adott térségben új tevékenységeket eredményez, vagy amelynek célja a meglévő létesítmények új tevékenységekkel történő diverzifikációja. A hatályos szabállyal ellentétben az új eljárási innovációval történő diverzifikáció lehetősége nem szerepel a tervezetben.
Az elszámolható költségeket érintő változások
Az elszámolható költségek tekintetében megjelenik a szabályozásban az az eddigi gyakorlat, hogy a beszállítókhoz kihelyezett eszközök költségei is elszámolhatók abban az esetben, ha azok a kedvezményezett tulajdonában maradnak, és azt kizárólag a támogatott beruházás folyamatainak vonatkozásában használják fel. Aláhúzandó, hogy a szállítónak is támogatott régió területén kell lennie, valamint ezen eszközök költségeire legfeljebb a szállító régiójára vonatkozó támogatási intenzitások alkalmazhatók.
Támogatáshalmozás
A támogatáshalmozási szabályoknak való megfelelést nem csak a támogatási döntéskor, hanem a támogatás kifizetésekor is ellenőrizni kell.
A Bizottság egyedi engedélye alapján nyújtható támogatások
A Bizottsághoz bejelentendő egyedi beruházási projektek vonatkozásában a korábbi, a regionális hatást igazoló mutatók, ismérvek mellett vizsgálni kell majd, hogy a beruházási projekt mennyiben járul hozzá a regionális gazdaság zöldítéséhez. A tervezet 55. bekezdésének c) pontja alapján vizsgálandó tényező a digitális átmenethez vagy az alacsony szén-dioxid kibocsátás felé történő átmenethez való jelentős hozzájárulás, illetve a jelentős környezetkárosító hatások nélkül megvalósítható klímasemlegesség, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség is.
A tervezet pontosítja a termékpiac fogalmát is a hatályos bizottsági esetjog alapján.
Áttelepítést érintő változások
A tervezet tartalmazza a GBER-ből már ismert, 2017 óta hatályos áttelepítési definíciót, azonban az iránymutatás továbbra is lehetővé teszi relokáció-gyanú esetén a tagállamok és a kedvezményezettek részére az ok-okozati szempontú ellenbizonyítást az Európai Bizottság eljárásában.
Közzétételi szabályok változása
A közzétételi szabályok körében a legfontosabb változás az általános közzétételi kötelezettség bevezetése lesz, amely kötelezettség jelenleg csak az 500 ezer eurós értékhatárt meghaladó regionális támogatások esetében állt fenn. Ez a változás a regionális támogatások esetén kevésbé releváns, hiszen a RAG hatálya alá tartozó támogatások jellemzően meghaladják ezt a szintet, de a javaslat utalhat arra, hogy a GBER is ilyen szellemben módosulhat a jövőben, tehát lehetséges, hogy a Bizottság alsó küszöb nélküli közzétételi kötelezettségben gondolkodik.
Értékelésre vonatkozó szabályok változása
A 2021 végéig hatályos regionális iránymutatásban – és a többi vonatkozó jogi aktusban, így pl. a GBER-ben – az értékelési kötelezettségre, annak következményeire irányadó szabályok kevésbé részletesek. Ez a hiányosság orvoslásra kerülhet a tervezet alapján a regionális támogatások esetén. A bizottsági bejelentés szerves részét képzi majd az értékelési terv tervezete is azon programoknál, amelynek költségvetése bármely évben meghaladja a 150 millió eurót, vagy amelynek összesített teljes költségvetése meghaladja a 750 millió eurót. Amennyiben olyan jelentős változás vagy módosítás következik be, amelynek eredményeképp a program bármely szakaszában meghaladja a fenti összeghatárokat, 30 napon belül értékelési tervet kell bejelenteni a Bizottság felé, amely az előző évekre is vonatkozhat.
A tervezet 148. pontja alapján új jogosultságként jelenik meg, hogy a Bizottság abban az esetben, ha a végső értékelési jelentés nem felel meg a már jóváhagyott értékelési tervnek, a program végrehajtását a Bizottság azonnali hatállyal felfüggesztheti. Szintén új szabály, hogy az értékelési tervek eredményeit minden hasonló jövőbeni programnál figyelembe kell venni.