A támogatási intézkedés 2033. december 31-ig hatályos.

Az Európai Bizottság 2024. október 25-én sajtóközleményben jelentette be, hogy jóváhagyott egy 724 millió euró költségvetésű dán adókedvezményt.

Dánia 2022-ben egy ún. zöld adóreformot vezetett be, amelynek részeként az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU Emissions Trading System – ETS) hatálya alá tartozó vállalkozásokat külön CO2-kibocsátási adó terheli.

Az ETS az EU kulcsfontosságú eszköze az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére és a klímaváltozás elleni küzdelemben, mivel egy maximális szén-dioxid kibocsátási küszöbbel ösztönzi az ipari szereplőket a szén-dioxid-mentesítésre. Az ETS hatálya alá tartozó vállalatoknak szén-dioxid kvótákat kell vásárolniuk, hogy (szennyező) tevékenységüket folytathassák. Az ETS az ún. „cap and trade” elv alapján működik, amelynek „cap” része a rendszer hatálya alá tartozó létesítményeknél felső kibocsátási határértéket határoz meg. E határértéken belül a létesítmények kereskedhetnek a szén-dioxid kibocsátási kvótákkal – trade –; de a rendelkezésre álló kvóták száma véges, így biztosított az értékük. A kvóták aukciókon szerezhetők be – nem kevés pénzért –, ezért a vállalatok motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a szén-dioxid kibocsátásuk.

A dán CO2-kibocsátási adó mértéke az érintett vállalatok ETS kvótáinak számától függ: minél több kvótára van szüksége egy vállalatnak, tehát tevékenysége jobban szennyező, annál több adót kell fizetnie. Az adó célja így a vállalatok CO2 kibocsátásának csökkentése.

A most jóváhagyott intézkedés a fentebb bemutatott adó mértékét csökkenti, a támogatható vállalatok kedvezményes adókulcsban részesülnek, amely a normál adókulcs 33%-a.

Az adócsökkentés bevezetését az indokolta, hogy bizonyos vállalatok esetében fennáll a „karbonkibocsátás-szivárgás” kockázata: ez az a jelenség, amikor a vállalatok EU-n kívüli, kevésbé ambiciózus éghajlat-politikával rendelkező országokba helyezik át tevékenységüket a magas uniós kibocsátási költségekre visszavezethetően. Ez nemcsak gazdaságilag hátrányos az EU-nak, de globálisan sem csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Az intézkedés kedvezményezettjei többek között a kibocsátásáthelyezés tényleges kockázatának kitett ágazatokban – mint például acélipar vagy vegyipar – tevékenykedő vállalkozások.

A Bizottság az intézkedés uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelését az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy meghatározott feltételek mellett támogassák egyes gazdasági tevékenységek fejlesztését; és az intézkedés uniós joggal való összeegyeztethetőségét a 2022. évi éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás jelenti, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy bizonyos feltételek mellett támogassák a CO2-kibocsátást csökkentő vagy megszüntető intézkedéseket.

A jóváhagyó határozat a Bizottság versenypolitikai honlapján lesz elérhető az SA.109130 ügyszámon.