A március 13-i közlemény a bizottsági bejelentést és jóváhagyást nem igénylő, a tagállamok számára már most is elérhető eszközökkel foglalkozik hangsúlyosabban

Az Európai Bizottság 2020. március 13-án közzétette a COM(2020) 112 final számú,  az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak és az Eurócsoportnak címzett, a COVID-19 járványra adott összehangolt gazdasági válaszról szóló közleményét, amely kitér a tagállami válságkezelő intézkedések állami támogatási oldalára is.

A közlemény állami támogatási része hangsúlyozza, hogy a koronavírus gazdasági hatásainak mérséklésével kapcsolatos teher a nemzeti költségvetésekre fog hárulni elsősorban, mivel az uniós források korlátozottak. Az azonban, hogy elsősorban tagállami forrásokat kell  majd alkalmazni a járvány gazdasági következményeinek enyhítésére, az állami támogatás szabályok alkalmazását is magával vonja.

A közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a tagállamok a meglévő uniós állami támogatási szabályozás alapján a következő intézkedéstípusokat alkalmazhatják:

1. Bevezethetnek általános (minden vállalkozásra egyenlően alkalmazandó, így nem szelektív, azaz állami támogatásnak nem minősülő) intézkedéseket (pl. általános hatályú bértámogatás vagy az adófizetési határidő általános elhalasztása formájában nyújtott támogatás). Az ilyen intézkedések bevezetéséhez nincs szükség bizottsági bejelentésre.

2. A tagállamok közvetlenül a magánszemélyeknek is nyújthatnak támogatást, pl. a lemondott koncertek vagy utak költségeit megtéríthetik a részükre; ez szintén nem lesz alapesetben állami támogatás (nem vállalkozás a kedvezményezett).

3. A koronavírus teremtette helyzet miatt likviditási gondokkal küszködő vagy fizetésképtelenség fenyegette vállalkozásoknak az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján ún. megmentési támogatás nyújtható, de egy ilyen – állami támogatást tartalmazó – intézkedéshez a Bizottság előzetes engedélye szükséges.

4. Az uniós állami támogatási szabályok lehetővé teszik a rendkívüli, előre nem látható helyzetek eredményezte kár megtérítését az érintett vállalkozásoknak (pl. a turisztikai, közlekedési vagy vendéglátó-ipari cégek vagy a koncertszervezők ebbe a kategóriába tartoznak a jelen körülmények között) az EUMSZ 107.cikk (2) bekezdés b) pontja alapján, de egy ilyen intézkedés végrehajtásához is szükség van a Bizottság előzetes hozzájárulására.

5. A hatályos állami támogatási szabályok több olyan jogcímet tartalmaznak, amelyek alapján bizottsági bejelentés és engedély nélkül is nyújtható állami támogatás (pl. csoportmentességi vagy de minimis rendeletek); a közlemény felhívja a figyelmet ezek elérhetőségére is.

6. A közlemény leszögezi, hogy az olaszországi helyzet olyan súlyos, hogy indokolt lehet az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés b) pontjának alkalmazása, ami engedi a gazdasági zavarok megszüntetéséhez nyújtott állami támogatást (a Bizottság előzetes hozzájárulásával). A közlemény alapján ha más országokban is hasonló helyzet alakul ki, mint Olaszországban (a hazai össztermék várható csökkenése, szigorú adminisztratív korlátozások, az egészségügyi rendszer túlterheltsége, iskolabezárások stb.), az érintett tagállamok is fordulhatnak majd a Bizottsághoz az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés b) pontjára alapozott bejelentésekkel.

A Bizottság közleménye kilátásba helyezte azt is, hogy az általános európai helyzet súlyosbodása esetén a 2009-es átmeneti keretrendszerhez hasonló, az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés b) pontjának alkalmazását megkönnyítő szabályt fogad el, illetve a közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy a Bizottság szükség esetén fel fogja gyorsítani a bejelentési eljárásokat, és akár néhány nap leforgása alatt is határozatot tud majd hozni.

A közlemény végkövetkeztetései között szerepel, hogy a fentiek a mostani helyzetre vonatkoznak, és a gazdasági kilátások romlása esetén természetesen felülvizsgálhatók, bővíthetők az eszközök.

A közlemény külön, 3. melléklete is foglalkozik az állami támogatási kérdésekkel, már a konkrét szabályok szintjén és példákkal; mind a három, a mellékletben elemzett esetkörben egyedi bizottsági bejelentés szükséges.

1. A melléklet rögzíti, hogy az uniós állami támogatási szabályok megengedik a nehéz helyzetben levő vállalkozások likviditási/megmentési célú támogatását hiteleken vagy garanciákon keresztül, egyedi bizottsági engedély birtokában. Ez a támogatás a vállalkozás működésének hat hónapos finanszírozási szükségletét fedezheti. A Bizottság anyaga tartalmazza azt is, hogy a likviditási problémákkal küszködő, de még nem nehéz helyzetű vállalkozások is részesülhetnek ilyen támogatásban. A Bizottság felhívja a figyelmet arra is a közleményben, hogy ugyan a 10 éven belül hasonló támogatásban részesült vállalkozások az uniós állami támogatási szabályok értelmében nem kaphatnak ilyen jogcímen támogatást, ettől a feltételtől Bizottság a mostani rendkívüli helyzetre figyelemmel hajlandó eltekinteni, azzal, hogy ezeket az eseteket egyedileg be kell jelenteni a részére.

2. A melléklet jelzi azt is, hogy a tagállamok jóváhagyásra bejelenthetnek kisebb állami cégek, valamint a kkv-szektor részére támogatási programokat is, amelyeken keresztül likviditási támogatást adhatnak az érintetteknek, akár 18 hónapon keresztül. A közelmúltban az ír állam az Egyesült Királyság Unióból való kilépésére felkészülés érdekében be is jelentett egy 400 millió eurós költségvetésű „készenléti” programot kkv-k likviditásának biztosítására, illetve megmentésére. Írország jelenleg át akarja alakítani ezt a programot abból a célból, hogy a koronavírus gazdasági következményei ellen is felléphessen. Más tagállamok is készülnek arra, hogy meglévő támogatási programjaik átalakításával küzdjenek a járvány üzleti életre gyakorolt hatásaival. A bizottsági dokumentum ezzel kapcsolatban azt tartalmazza, hogy ezeknek az átalakításoknak a gyors elfogadására a Bizottság készen áll, illetve a költségvetés-emelést csak akkor kell bejelenteni, ha az a 20%-os mértéket meghaladja.

3. A melléklet részletesebben foglalkozik a járványügyi helyzet okozta károk megtéríthetőségével is. Ha a vállalkozás(ok)nak „rendkívüli események” okoznak kárt, a tagállam bejelentheti a Bizottságnak azt a szándékát, hogy kompenzációt nyújtson a veszteségekért az érintett vállalkozásoknak, ha a „rendkívüli esemény” előre nem volt látható, jelentős gazdasági hatása van, és rendkívüli abban az értelemben, hogy élesen eltér egy vállalkozás szokásos működési körülményeitől. A Bizottság elismeri, hogy a COVID-19 vírus teremtette helyzet ilyen „rendkívüli eseménynek” minősül, és ezt a kompenzációs célú támogatást akár egyes ágazatokban, célzottan is lehet alkalmazni. Így a Bizottság egyedi támogatásokat, de ágazati támogatási programokat (pl. légitársaságok, turizmus, vendéglátóipar) is jóvá tud hagyni ezen a jogcímen. A múltban a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után Franciaország és Németország nyújtott támogatást ezen a jogcímen a légitársaságoknak a légzár okozta károkra, valamint Szlovénia is alkalmazta ezt a támogatási kategóriát a 2010. áprilisi izlandi vulkánkitörés okozta károk enyhítésére (a légitársaságok és repülőterek veszteségei 60%-át fedezte a szlovén állam). A jelenlegi helyzetben már fogadott el ilyen kártérítési programot a Bizottság Dánia esetén, amely intézkedés alapján a nyilvános rendezvények lemondásából eredő kárt térítheti meg a dán állam az érintett vállalkozásoknak.

A Bizottság sajtóanyaga itt érhető el, a közlemény és mellékletei pedig innen tölthetők le.