A válságtámogatások keretszabályozását tartalmazó közlemény 2022. június 30-ig marad hatályban
Az Európai Bizottság 2021. november 18-án módosította az „a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret” c. közleményét (átmeneti közlemény). A módosító közlemény innen, a nem hivatalos egységes szerkezetű változat pedig innen tölthető le. A Bizottság sajtóközleménye itt érhető el.
A legfontosabb változások a következők:
1. A Bizottság az átmeneti közlemény hatályát fél évvel, 2022. június 30-ig meghosszabbította, azaz egészen addig odaítélhető lesz majd támogatás az átmeneti közlemény alapján jóváhagyott támogatási programok keretében.
2. Az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti maximális támogatások összegét a Bizottság 2,3 millió euróra (elsődleges mezőgazdasági termelés esetén 290 ezer euróra, halászati esetén pedig 345 ezer euróra) növelte.
3. Az átmeneti közlemény 3.1. szakasza szerinti támogatások átalakítására (pl. hitel vissza nem térítendő támogatássá alakítására) 2023. június 30-ig lehetőség lesz. Az átmeneti közlemény 3.12. szakasz szerinti támogatások átalakítását is engedi a közlemény (eddig ez csak a 3.1. szakasz szerinti támogatások esetén volt elérhető).
4. Szintén lehetőséget ad a közlemény a 3.1., 3.3. és 3.12. szakaszok szerinti hitelek átstrukturálására 2023. június 30-ig.
5. Az átmeneti közlemény 3.12. szakasza szerinti támogatások (fedezetlen fix költségekhez nyújtott támogatások) esetén a vállalkozásonkénti maximális támogatási összeg 12 millió euróra nő (az eddigi 10 millió euró helyett).
6. A módosítás bővíti az átmeneti közlemény jogcímeit egy új 3.13. szakasszal (fenntartható gazdasági fellendüléshez nyújtott beruházási támogatás). A jogcím alapján támogatási program keretében lehet új termelő beruházáshoz támogatást nyújtani azokban az ágazatokban, amelyek a gazdaság talpraállása szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. A Bizottság azzal indokolja a támogatási kategória bevezetését, hogy bepótolhatók legyenek a válság során elmaradt beruházások.
A módosítással bevezetett új jogcím alapján egy vállalkozás főszabály szerint legfeljebb a program költségvetésének 1%-ának megfelelő és legfeljebb névértéken 10 millió euró támogatásban részesülhet (kizárólag hitel és kezesség formájában nyújtott támogatás esetén 15 millió euró a maximum). A maximális támogatási intenzitás 15%, ami kkv-bónusszal (10/20%) növelhető, illetve regionális támogatásra jogosult térségekben a térkép szerinti maximális intenzitás is alkalmazható. A támogatás az általános támogatáshalmozási szabályok alapján halmozható más támogatással, kivéve azokat az egyéb támogatási kategóriákat, amelyek alapján a finanszírozási hiány fedezhető (ez utóbbiakkal nem halmozható az új jogcím szerinti támogatás). A támogatásnak ösztönző hatással kell bírnia (a kérelem előtt megkezdett beruházások nem támogathatók). A 2019. december 31-én nehéz helyzetben levő vállalkozások nem támogathatók ezen a jogcímen.
A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás, adóintézkedés, illetve legfeljebb 8 éves futamidejű hitel vagy kezesség lehet. A beruházásnak meg kell felelnie a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke szerinti fenntarthatósági követelményeknek. A 3.13. szakasz szerinti támogatás 2022. december 31-ig ítélhető oda.
7. A módosítás új támogatási jogcímet vezet be „fizetőképességi támogatás” néven (3.14. szakasz). A jogcím alapján a válság miatt eladósodott vállalkozásoknak adható támogatás annak érdekében, hogy az adósságteher ne akadályozza a növekedést és a beruházásokat.
A jogcím alapján legfeljebb 8 évre szóló állami kezesség nyújtható olyan befektetési alapok számára, melyek célja kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve kisebb közepes piaci kapitalizációjú vállalkozások (small mid-cap) segítése tőkével, alárendelt kölcsöntőkével, hitellel vagy más hasonló eszközzel (egy vállalkozás legfeljebb 10 millió euró összegben kaphat finanszírozást). Az alapkezelő díjazása teljesítményalapú kell, hogy legyen, és az alapkezelőt versenypályázat útján kell kiválasztani.
Az alapból finanszírozott beavatkozásokat magánpiaci forrással kell kiegészíteni. Az állami kezességnek korlátozottnak kell lennie, és a befektetőknek is viselniük kell a kockázat egy részét. Az állami kockázatvállalásért megfelelő ellenértéket kell biztosítani kezességvállalási díj vagy nyereségrészesedés formájában. Az állami kockázatvállalás jelentette gazdasági előnyt a lehető legteljesebb mértékben tovább kell adni a kedvezményezett vállalkozásoknak. A jogcím alapján támogathatók a 2019. december 31-én nehéz helyzetű vállalkozások is. Az átmeneti közlemény többi szakaszától eltérően e jogcím alapján 2023. december 31-ig nyújtható támogatás.
8. A módosítás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közleményt (STEC) is érinti. A tagállamokkal és érdekeltekkel folytatott konzultációt követően a Bizottság úgy döntött, hogy valamennyi ország 2021. december 31. helyett 2022. március 31-ig nem piacképes kockázatúnak minősüljön az átmeneti közlemény és a STEC alkalmazásában.
9. A módosítással bevezetett 3.13. szakasz alapján a tagállamok bevezethetnek olyan, a környezetvédelmi és energetikai iránymutatás vagy a kutatás-fejlesztési és innovációs keretszabály alapján jóváhagyott és azok hatálya alá tartozó támogatási programokat, illetve módosíthatják a meglévő ilyen programjaikat is úgy, hogy a támogatás összege miatt az egyedileg a Bizottságnak bejelentendő, a bejelentési határértéket legfeljebb 50%-kal meghaladó egyedi támogatásokat nem kell bejelenteniük a Bizottságnak. A program elfogadására vagy módosítására irányuló bejelentést 2023. január 1-ig jóvá kell hagynia a Bizottságnak.
