A program jogalapja az ideiglenes válság- és átállási keret 2.8 szakasza.
Az Európai Bizottság 2023. július 28-án sajtóközleményben jelentette be, hogy jóváhagyott egy magyar támogatási programot, amely a klímasemleges gazdaságra való átállást hivatott előmozdítani.
Az intézkedés jogalapja a 2023 márciusában elfogadott ideiglenes válság- és átállási keret (Temporary Crisis and Transition Framework, TCTF) című bizottsági közlemény 2.8 szakasza (a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatokban történő gyorsított beruházásokhoz nyújtott támogatás).
A jelenlegi gazdasági válság egyik oka Európa erős függése a fosszilis energiahordozóktól, amelyeket az EU harmadik országokból importál. Továbbá, a válság rávilágított a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás felgyorsítása iránti igényre is. A karbonsemeleges gazdasághoz szükséges eszközökből Európa a legtöbb esetben behozatalra szorul, ezek importja döntően Délkelet-Ázsiából származik.
A fenti kihívásokra válaszul alkotta meg a Bizottság a TCTF 2.8 szakaszát, amelynek célja annak biztosítása, hogy a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átálláshoz szükséges eszközöket Európában állítsák elő, és harmadik országok ösztönzői (pl. USA inflációcsökkentési törvény) ne vonzzák el ezeket a beruházásokat.
A jóváhagyott magyar program is a fenti célokat szolgálja. A program költségvetése 880 milliárd forint; a támogatás formája lehet i) vissza nem térítendő támogatás a 210/2014. (VIII.27.) korm. rendelet alapján és/vagy ii) átmeneti fejlesztési adókedvezmény a Tao törvény 22/B. § (1) bekezdés k) pontja és (20) bekezdése szerint.
Az intézkedés stratégiai ágazatokba történő beruházásokat érint: nevezetesen az akkumulátorok, szolárpanelek, szélturbinák, hőszivattyúk, elektrolizátorok, valamint szén-dioxid-leválasztást és -tárolást szolgáló berendezések, az előbbiekhez közvetlen inputként használt kulcsfontosságú alkatrészek és kritikus fontosságú nyersanyagokat gyártó vállalatok számára áll nyitva.
A bizottsági közleményben a kulcsfontosságú alkatrészeknek és nyersanyagoknak nincs tételes listája, ugyanis a Bizottság nem kívánta a tagállamok lehetőségeit korlátozni egy taxatív felsorolással a TCTF-ben, tekintettel arra, hogy a technológiai fejlemények fényében ez a lista könnyen változhatna. Viszont, ha egy tagállam a TCTF 2.8. szakasza alapján kulcsfontosságú alkatrészekre irányuló támogatást szeretne nyújtani, a Bizottság elvárja, hogy a tagállam megnevezze, mely alkatrészek gyártására irányul az adott intézkedés. Így biztosítja a Bizottság, hogy a tagállamok csak olyan alkatrészekre nyújtsanak támogatást, amelyekre a jóváhagyó határozat vonatkozik, és nem ad szabad kezet számukra a lista bizottsági jóváhagyást követő önkényes bővítésére, így biztosítva az egységes jogértelmezést. A támogatható kulcsfontosságú alkatrészek és a kritikus fontosságú nyersanyagok listáját a Magyarországra vonatkozó bizottsági határozat 17. és 18. lábjegyzetei tartalmazzák.
A Bizottság a magyar támogatási program vizsgálata során arra jutott, hogy az intézkedés szükséges, megfelelő és arányos a zöld átállás felgyorsításához, illetve összhangban van az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontjával és az ideiglenes válság- és átállási keretben meghatározott feltételekkel.
A támogatási program alapján adott támogatás a tagállamok (és a Bizottság) számára is egyszerűbb, mivel a Bizottság egy támogatási programot hagy jóvá, amelyből a tagállamok támogatást nyújtanak, majd e támogatás-nyújtásokról utólag (60 napon belül) tájékoztatják a Bizottságot. Tehát adminisztratív terhek vonatkozásában ez a támogatási lehetőség a kedvezőbb, mivel a program jóváhagyása után Magyarország saját hatáskörben nyújthat támogatást, és nem kell az egyedi támogatási intézkedésekhez az időigényes bizottsági jóváhagyási eljárást lefolytatni.
A támogatási program célja, hogy a nulla nettó kibocsátási célhoz szükséges beruházásokat a vállalkozások az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belül valósítsák meg, így támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatást nyújtó megbizonyosodott arról, hogy támogatás hiányában a beruházás nem az EGT-n belül valósulna meg. Ez azt jelenti, hogy a kedvezményezettnek főszabály szerint be kell mutatni a támogatást nyújtó felé döntéshozatali folyamatát annak bizonyítására, hogy reális alternatíva volt a beruházás EGT-n kívüli megvalósítása a támogatás nélküli helyzetben.
Az egy vállalkozáscsoportnak és egy projekthez nyújtható támogatás mind támogatási intenzitásban, mind abszolút összegben korlátozva van. Ezen értékek meghatározása során a Bizottság figyelemmel volt a kohéziós cél érvényesülésére is, így a kevésbé fejlett területeken (egész Magyarország, kivéve Budapest) több támogatás adható, és magasabb támogatási intenzitás alkalmazható.
A jóváhagyó határozat a Bizottság versenypolitikai honlapján érhető el az SA.107689 ügyszámon.
