A program teljes költségvetése 2,98 milliárd euró.
Az Európai Bizottság 2022. augusztus 2-án kiadott sajtóközleménye szerint a jóváhagyott program a megújuló energiaforrásokat és hulladékhőt felhasználó távfűtést támogatja. A program révén lehetőség nyílik arra, hogy évente megközelítőleg 681 MW új, megújuló energiaforrásokat felhasználó hőtermelő kapacitás kerüljön telepítésre. Ez évente hozzávetőleg 4 millió tonna szén-dioxiddal fogja csökkenteni a német távhőágazat által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét.
Az Európai Bizottságnak 2022 júniusában bejelentett támogatási program kedvezményezettjei nemcsak a távhőhálózat jelenlegi üzemeltetői, hanem olyan új szolgáltatók is, amelyek eddig ilyen szolgáltatást nem nyújtottak. A 2028. augusztus 30-ig futó támogatási program keretében beruházási támogatás (megújuló energiaforrásokon és hulladékhőn alapuló hőtermeléshez, dekarbonizációs célú beruházásokhoz) és működési támogatás (megújuló energiaforrásokon alapuló hőtermeléshez) igényelhető.
A Bizottság a 2022. évi éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás és az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja (egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben) alapján vizsgálta a német programot.
Az így lefolytatott vizsgálat eredményére tekintettel az Európai Bizottság értékelése szerint a német távfűtés-támogatási program összeegyeztethető a belső piaccal, mivel:
1. a szabályozás olyan intézkedéseket foglal magában, amelyek szükségesek Németországban a távhőágazat által kibocsátott szén-dioxid mennyiségének a csökkentéséhez. Emellett a szabályozás a kedvezményezetteket arra ösztönzi, hogy egyrészt új távhőhálózatokat építsenek ki és a meglévő hálózatokban költséghatékony módon csökkentsék a szén-dioxid mennyiségét, másrészt pedig a fosszilis energiaforrásokat megújulókra cseréljék le;
2. a támogatást nyújtó hatóság köteles utólag folyamatosan ellenőrizni, hogy a támogatás mértéke ne haladja meg a finanszírozási hiányt, ezáltal biztosított, hogy a szabályozás arányos és a szükséges minimumra korlátozódik; és
3. a szabályozás pozitívumai összességükben meghaladják annak esetleges tagállamok közötti szabad versenyre és kereskedelemre gyakorolt negatív hatásait.
