A rendelet célja a nyílt és szabad verseny biztosítása a közös piacon.
Az Európai Bizottság 2023. január 12-én sajtóközleményben jelentette be, hogy hatályba lépett a külföldi támogatásokról szóló rendelet (Foreign Subsidies Regulation, a továbbiakban: FSR). Az új szabályok az EU-n kívül nyújtott, a közös piacot érintő támogatások versenytorzító hatásait hivatottak kezelni. Célja, hogy az EU továbbra is nyitott maradjon a nemzetközi kereskedelem és a beruházások előtt, egyúttal egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az egységes piacon működő valamennyi vállalat számára. A rendeletre irányuló javaslatot a Bizottság 2021 májusában terjesztette elő, és azt az Európai Parlament és a Tanács 2022 júniusában fogadta el.
Az FSR hatálya kiterjed minden gazdasági tevékenységre az EU-n belül: vállalati összefonódásokra, felvásárolásokra, közbeszerzési eljárásokra és egyéb gazdasági tevékenységekre. Az új szabályok lehetővé teszik a Bizottság számára a nem uniós országok által nyújtott állami pénzügyi hozzájárulások (továbbiakban: külföldi támogatások) vizsgálatát, és szükség esetén ezek torzító hatásainak korrigálását.
A rendelet három fő területre koncentrál, és ezek betartatása a Bizottság feladata:
a vállalkozásoknak kötelességük bejelenteni minden olyan nem uniós állam által nyújtott legalább 50 millió eurónyi hozzájárulással megvalósuló összefonódást, amely esetében a megszerzett vállalkozás, az összefonódásban résztvevő felek egyike, vagy a közös vállalkozás Unióban elért árbevétele meghaladja az 500 millió eurót;
a vállalkozásoknak szintén kötelessége bejelenteni minden olyan közbeszerzési eljárásban való részvételt, ahol a becsült szerződéses érték legalább 250 millió euró, és ehhez legalább 4 millió nem uniós forrású támogatás tartozik;
bármely más esetben, ha felmerül EU-n kívüli támogatás gyanúja, a Bizottság saját kezdeményezésre – hivatalból – vizsgálatot indíthat.
Ha a Bizottság vizsgálatot indít az FSR alapján, a vizsgált tevékenységet tilos végrehajtani; vagyis vizsgálat alatt nem lehet összefonódásokat lebonyolítani, vagy közbeszerzési szerződéseket megkötni, amíg a vizsgálat le nem zárult. E kötelezettségek megsértése esetén a Bizottság bírságot szabhat ki, amely a vállalkozások összesített árbevételének akár 10%-át is elérheti.
A rendelet értelmében a Bizottságnak széles vizsgálati hatásköre van a szükséges információk beszerzésére: információkat kérhet a vállalkozásoktól, tényfeltáró látogatásokat folytathat az Unión belül és azon kívül egyaránt, és konkrét gazdasági ágazatokra vagy támogatástípusokra vonatkozó piaci vizsgálatokat indíthat. A Bizottság a vállalkozások, a tagállamok, illetve a természetes vagy jogi személyek, vagy szervezetek által benyújtott piaci információkra is támaszkodhat.
Ha a Bizottság megítélése szerint külföldi támogatás áll fenn, és az torzítja az egységes piacot, mérlegelheti, hogy a támogatásnak a támogatott gazdasági tevékenység fejlesztésére gyakorolt pozitív hatásai ellensúlyozzák-e a versenytorzítás negatív hatásait. Amennyiben a negatív hatások jelentősebbek, mint a pozitív hatások, a Bizottság korrekciós intézkedéseket írhat elő.
Az összefonódások és a közbeszerzési eljárások esetében a Bizottság az adott ügylet előtt legfeljebb három évvel nyújtott támogatásokat vizsgálhatja. Egyéb esetekben a Bizottság az elmúlt 10 év támogatásait is nézheti.
Annak ellenére, hogy a rendelet 2023. január 12-én hatályba lépett, csak hat hónappal későbbtől, 2023. július 12-től alkalmazandó. A vállalkozásoknak 2023. október 12-től áll fenn a kötelezettségük, hogy bejelentsék a külföldi támogatásokat. A Bizottság visszamenőleges hatályú – a rendelet alkalmazása előtti – támogatásokat nem vizsgálhat.