Az intézkedés hozzájárul Németország klíma- és energiapolitika céljaihoz, valamint segít megvalósítani az európai zöld megállapodás stratégiai célkitűzéseit is.

Az Európai Bizottság 2024. február 16-án sajtóközleményben jelentette be, hogy jóváhagyott egy német, részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) finanszírozott, 4 milliárd eurós támogatási programot, amely elsősorban az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU Emissions Trading System – ETS) hatálya alá tartozó vállalkozásokat célozza, így segítve az ipari termelésük dekarbonizációját.

Az ETS az EU kulcsfontosságú eszköze az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentésére és a klímaváltozás elleni küzdelemben, mivel egy maximális szén-dioxid kibocsátási küszöbbel ösztönzi az ipart a szén-dioxid-mentesítésre. Az ETS hatálya alá tartozó vállalatoknak szén-dioxid kvótákat kell vásárolniuk, hogy (szennyező) tevékenységüket folytathassák. Az ETS az ún. „cap and trade” elv alapján működik. A „cap and trade” elv cap része meghatároz a rendszer hatálya alá tartozó létesítményeknél egy felső kibocsátási küszöböt. E küszöbértéken belül a létesítmények kereskedhetnek a szén-dioxid kibocsátási kvótákkal – trade –; de a rendelkezésre álló kvóták száma véges, így biztosított az értékük. A kvóták aukciókon szerezhetők be – nem kevés pénzért –, ezért a vállalatok motiváltak abban, hogy minél alacsonyabb legyen a szén-dioxid kibocsátásuk.

A frissen elfogadott támogatási program a német ipar üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célozza az ipari termelési folyamatok során. A támogatással érintett iparágak közé tartozik többek között a vegyipar, valamint a fém-, üveg- és papírágazat. Fő támogathatósági kritérium, hogy a projekteknek 3 év alatt 60%-os, 15 év alatt pedig 90%-os szén-dioxid kibocsátás csökkentést kell elérniük az elérhető legjobb hagyományos technológiákhoz képest számított ETS-referenciaértékekhez viszonyítva.

A támogatásban részesülő projekteket nyílt és megkülönböztetésmentes versenyeztetéses ajánlattételi eljárással választják ki, két fő szempont szerint rangsorolva: (1) a legalacsonyabb igényelt támogatási összeg, amely a szén-dioxid kibocsátás elkerüléséhez szükséges; és (2) a gyorsaság, amennyi idő alatt a projektek szignifikáns szén-dioxid kibocsátás csökkentést tudnak elérni.

A program során a támogatás 15 éves időtartamú, kétirányú kompenzációs különbözeti szerződések – a konstrukció vonatkozásában úgynevezett „klímavédelmi szerződések” – keretében nyújtott, évente változó mértékű támogatások formájában valósul meg, a kedvezményezettek ajánlatai és a releváns piaci árak, valamint a technológia alakulása függvényében. Fontos kiemelni, hogy a támogatás csak az új gyártási folyamatokhoz kapcsolódó, a hagyományos módszerekhez képest tényleges többletköltségeket fedezi. Ha időközben a támogatott projektek működtetése olcsóbbá válik, a kedvezményezetteknek vissza kell fizetniük a különbözetet a német hatóságoknak, tehát összességében a program keretében folyósított tényleges támogatás alacsonyabb lehet a 4 milliárd eurós maximális támogatási keretnél.

Németország kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy a támogatás általános CO2-kibocsátás csökkenést eredményezzen, és ne csak a kibocsátásokat egyik ágazatból a másikba helyezze át, különösen a villamosítási projektek esetén, amelyek jelentős közvetett CO2-kibocsátással járhatnak.

A Bizottság az intézkedés uniós állami támogatási szabályoknak való megfelelését egyrészt az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy meghatározott feltételek mellett támogassák egyes gazdasági tevékenységek fejlesztését; másrészt a 2022. évi éghajlatvédelmi, a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló iránymutatás (Guidelines on State aid for climate, environmental protection and energy 2022, CEEAG) alapján, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogassák a CO2-kibocsátást csökkentő vagy megszüntető intézkedéseket.

További információk az SA.104880 ügyszám alatt lesznek elérhetők az állami támogatások nyilvántartásában a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján, a bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után.