Magyarország az 1991-ben aláírt Európai Megállapodással összeegyeztethetetlennek ismerte el – a két felet érintő kereskedelmet illetően – bizonyos ágazatok vagy vállalatok versenytorzító állami támogatását, továbbá vállalta, hogy ennek elbírálása során az EK- szabályozás és jogalkalmazás elveit és kritériumait figyelembe fogja venni. E kötelezettség teljesítéséért az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvény 48. §. r) pontja értelmében a pénzügyminiszter felelt, aki ezt a feladatot, a Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI) útján látta el, amely 1999. június 26-án alakult meg.
Az állami támogatási szabályok tehát már csatlakozás előtt megjelentek a hazai joganyagban. Csatlakozás előtt elsősorban az Európai Megállapodás – az EK Szerződéssel szinte szó szerint azonos – rendelkezései szabályozták ezt a jogterületet, ám a csatlakozási tárgyalások eredményeképpen, az Unió által szabott követelményeknek megfelelően, több hazai jogszabály is elfogadásra került. A Támogatásokat Vizsgáló Iroda (TVI), a csatlakozás előtt tulajdonképpen az Európai Bizottság ellenőrző, engedélyező szerepéhez hasonló hatáskörrel rendelkezett. A támogatási programok központi ellenőrzése érdekében került elfogadásra a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások előzetes bejelentési kötelezettségéről és annak Európai Megállapodással való összhangjának vizsgálatáról szóló 76/1999. (V.26.) Korm. rendelet, amely lényegében a TVI-hez való kötelező bejelentést írta elő bizonyos támogatási tervezetek tekintetében. 2001-ben az államháztartásról szóló törvény 15. §-ában megfogalmazásra került az állami támogatások nyújtásának általános tilalma. Az eljárási szabályokat tartalmazó rendeletet felváltotta a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001 (IX.14.) Korm. rendelet, amely már a mintegy ezeroldalnyi másodlagos (akkor még) közösségi joganyag rendelkezéseinek lényegét is tartalmazta, illetve kibővült a bejelentés-köteles tervezetek köre. A TVI munkájának köszönhetően, e rendelet alkalmazása eredményeképpen, szinte valamennyi csatlakozás előtti támogatási intézkedés a közösségi állami támogatási szabályokkal összhangban került bevezetésre.
Hazánk 2004. májusi, az Európai Unióhoz való csatlakozása – a fentiek következtében – nem hozott lényeges változást az alkalmazandó szabályok tartalmát illetően, viszont tekintettel az Európai Bizottság diszkrecionális jogkörére, és az uniós jog közvetlen hatályára, a TVI szerepe, feladata megváltozott. Csatlakozás óta a hazai eljárás rendjét az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22) Korm. rendelet határozza meg.
A TVI központi szerepe megmaradt csatlakozás után is: támogatási intézkedések tervezeteit véleményezi, teljesíti az uniós állami támogatási szabályokból eredő adminisztratív kötelezettségeket, valamint kapcsolattartó a Bizottság, a támogatást nyújtók és a kedvezményezettek között. Ez utóbbiak részére a TVI-vel való együttműködési kötelezettséget határoz meg a rendelet, elősegítve ezzel a Bizottsággal való sikeres kommunikációt. A TVI munkatársai képviselik a hazai álláspontot a Bizottság előtt zajló eljárásokban, illetve az uniós joganyag módosítása során a bizottsági tanácsadó üléseken.