A neves állami támogatási szakértő egy korábbi, 2007-es görög ügy kapcsán foglalja össze, milyen feltételekkel nyújtható állami támogatás rendkívüli események okozta károk helyreállítására
Az alábbi cikk a 2020. március 31-i blogbejegyzés magyar nyelvű összefoglalója.
ÖSSZEFOGLALÓ
Phedon Nicolaides: Hogyan állíthatók helyre a természeti katasztrófák okozta károk az állami támogatási szabályokkal összhangban
(How to Make Good the Damage Caused by a Natural Disaster,
State Aid Hub, 2020. március 31.)
Bevezetés
A rendkívüli események (mint például a koronavírus, COVID-19) okozta károk helyreállítására nyújtott állami támogatások összeegyeztethetők a belső piaccal. A mentesítés jogi alapja a EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pontja.
A Bizottság által eddig jóváhagyott, a COVID-19 hatásait enyhítő 20 állami támogatási konstrukció közül azonban csak háromnak volt az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pontja az alapja (Dánia: SA.56685, SA.56791, Franciaország: SA.56765). Ez a három támogatás a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatásnak minősül, ezen a jogalapon került jóváhagyásra.
Ezzel szemben az összes többi, a koronavírus-járvány nyomán jóváhagyott állami támogatási program az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján egyeztethető össze a belső piaccal, vagyis egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatásnak minősülnek.
Az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pontja és a (3) bekezdés b) pontja is lehetővé teszi a természeti katasztrófa vagy más rendkívüli helyzet által okozott károk helyreállításának támogatását, a Bizottság által alkalmazott vizsgálati kritériumok is nagyjából azonosak.
Ezért érdemes megnézni a 2020/394. számú bizottsági határozatot, amely a Görögországban 2007-ben pusztító tűzvész által érintett mezőgazdasági vállalkozások támogatott kamatozású hiteleire és hitelgaranciáira vonatkozik.
Háttér
A Bizottság egy bejelentés kapcsán vizsgálatot indított a Sogia Ellas mezőgazdasági cégnek és alvállalkozóinak nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatban, melyet később kiterjesztett egyéb, mezőgazdasági termék termelésével, előállításával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásokra is.
A támogatások célja hitel és működőtőke nyújtása volt a nagyobb tűzvészek által kárt szenvedett mezőgazdasági vállalkozások számára.
A támogatásnak két formája volt:
1. Az „adósságok tőkésítése”: A korábbi adósságokat új, államilag garantált és kamattámogatott hitellel váltották ki; a visszafizetésre pedig türelmi időt kaptak a vállalkozások.
2. Új forgóeszköz hitelek állami kamattámogatással és hitelgaranciával.
A maximális támogatás intenzitás 30 % és 100 % között mozgott.
A támogatási programok bizottsági vizsgálata az alábbi szempontok alapján történt:
1. Az előny hiánya?
A görög hatóságok azzal érveltek, hogy noha állami forrást vontak be a támogatási programba, mégsem minősül állami támogatásnak, mivel nem érte előny az érintett vállalkozásokat, csak a tűzvész okozta károkat kompenzálták.
A Bizottság nem fogadta el ezt az érvelést, mivel:
- A görög hatóságok érvelése alapján a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatások sem minősülnének állami támogatásnak.
- Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése alapján bármilyen gazdasági előnyt vizsgálni szükséges, amelyhez piaci körülmények között nem jutott volna a vállalkozás.
- A támogatás pontos formája irreleváns.
- A kedvezményezettek normál piaci körülmények között nem jutottak volna ilyen előnyhöz, ezáltal a pénzügyi helyzetük javult.
2. Szelektivitás?
A görög hatóságok szerint a két támogatási program nem volt szelektív, mivel azok a vállalkozások nem vettek részt a programban, akik nem szenvedtek kárt a tűzvészben, hiszen nem voltak ugyanabban a helyzetben.
A Bizottság érvelése szerint attól, hogy a támogatási program nem határozott meg előre egy vagy több kedvezményezettet, nem mentesül az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése alól, valamint csak az a támogatási program tekinthető nem szelektívnek, amely az adott tagállam egész területére kiterjed. A görög program regionálisan határozta meg a tűzvész által érintettek körét, függetlenül attól, hogy ténylegesen milyen kárt szenvedtek az adott vállalkozások.
3. Nincs hatása a kereskedelemre vagy torzítja a versenyt?
A görög hatóságok szerint a támogatási programok nem voltak hatással a kereskedelemre és nem torzították a versenyt, mivel a kedvezményezetteket csak alacsony mértékben támogatták.
A Bizottság véleménye szerint minden olyan pénzügyi támogatás, amely erősíti valamely vállalkozás pénzügyi helyzetét, az hatással van a kereskedelemre, azáltal állami támogatásnak minősül. Az egyes intézkedések összeegyeztethetőségét így értékelte a Bizottság.
1. Állami garanciák
A Bizottság álláspontja szerint az állami forrásból nyújtott garancia esetén a kezességvállalásról szóló bizottsági közlemény 3.4. bekezdésében felsorolt feltételeket kell vizsgálni. Bármely kritérium nem teljesítése esetén az állami garancia támogatásnak minősül.
A vizsgált támogatási programok:
- Nem voltak önfinanszírozók.
- Az alkalmazott garanciadíjakat nem vizsgálták felül évente.
- A garanciaprogram adminisztratív költségét nem fedezték a díjak, ezért a rendelkezésre bocsájtott tőke értékét nem kompenzálták évente.
- Továbbá a támogatási programok jogi alapja nem tartalmazott sem mentesülési díjakat, sem pedig egyszeri díjakat a KKV-k számára.
- Végül a támogatható vállalkozások pénzügyi helyzetének minősítése nem volt előírás, ezáltal nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozások is igénybe vehették.
A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy mindkét formában nyújtott támogatás (kamattámogatás, állam garancia) állami támogatásnak minősül. A következő lépés a belső piaccal való összeegyeztethetőség vizsgálata volt.
A természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására nyújtott támogatásnak minősül?
A görög hatóságok érvelése szerint nyújtható támogatás nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalkozásoknak az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint.
A Bizottság azonban azzal érvelt, hogy a támogatásnak kizárólag az aktuális természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény által okozott konkrét károkat lehet kompenzálnia.
Az esetjog alapján jól meghatározható, hogy milyen három feltétellel nyújtható támogatás természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény okozta károk helyreállítására:
- Az adott esemény ténylegesen természeti katasztrófának vagy rendkívüli eseménynek minősül.
- Közvetlen kapcsolat (okozati összefüggés) van a kár, illetve a természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény között.
- A támogatás nem tartalmazhat túlkompenzációt, kizárólag a természeti katasztrófa vagy a rendkívüli esemény okozta kárt állíthatja helyre.
A Bizottság álláspontja alapján a vizsgált támogatási programok nem teljesítik a fenti feltételeket, mivel:
- Nincs közvetlen kapcsolat a tűzvész által érintett vállalkozásoknak okozott kár, és a támogatás között (csak területi elhatárolást alkalmaztak).
- A támogatási programok nem tartalmaztak semmilyen módszert arra vonatkozóan, hogy meghatározzák az okozott kár mértékét és az elszámolható költségek körét.
Adott tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatásnak minősülnek a programok?
A Bizottság véleménye alapján:
- Csak akkor minősülhet a program a fenti támogatásnak, ha a tagállam teljes gazdaságára hatással van a zavar.
- A görög hatóságok által benyújtott adatok alapján nem látszik jelentős termeléskiesés, vagyis a teljes gazdaságra nem volt hatással a tűzvész.
A fentiek eredményeképpen a Bizottság megállapította, hogy a görög hatóságok által nyújtott támogatási programok nem egyeztethetőek össze a közös piaccal, ezért a támogatás összegét vissza kell fizetni a kedvezményezetteknek, kivéve, ha a támogatás nyújtás időpontjában a program megfelelt a csoportmentességi vagy a de minimis szabályozásnak.