Az új program 22 tagállamban hivatott segíteni a koronavírus-járvány által érintett kis- és középvállalkozásokat
Az Európai Bizottság 2021. augusztus 16-i sajtóközleményében bejelentette egy olyan konstrukció állami támogatási szempontú jóváhagyását, melynek keretében az Európai Beruházási Bankcsoport, azaz az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Beruházási Alap (EBA) által kezelt Európai Garanciaalap kezességet nyújt szintetikus értékpapírosításhoz, ezzel is támogatva a koronavírus-járvány által érintett vállalatokat a 22 részt vevő tagállamban (Magyarország nincs közöttük).
Az előirányzott 1,4 milliárd eurós költségvetéssel az új termék várhatóan legalább 13 milliárd eurónyi, a járvány által érintett kis- és középvállalkozásoknak nyújtott új hitelhez fog kapcsolódni. Ez a Bizottság várakozása szerint jelentős mértékben hozzájárul majd az Európai Garanciaalap céljához, azaz a mintegy 200 milliárd eurónyi kiegészítő finanszírozás mozgósításához.
A szintetikus értékpapírosítás olyan értékpapírosítási ügylet, ahol a kezdeményező pénzügyi közvetítő, rendszerint egy bank, a mérlegében szereplő eszközök egy csoportján (pl. egy hitelportfolión) belül különböző kockázati besorolású alcsoportokat képez, és az egyes kategóriákhoz kapcsolódó kockázatot részben átruházza egy másik félre valamilyen biztosíték vásárlásával (pl. egy kezességvállaló intézménnyel köt ilyen szerződést).
Az új eszköz segítségével az EBB Csoport kockázatvevőként nyújt biztosítékot a pénzügyi közvetítőnek kezesség formájában az eszközállomány egy részére, ha a kérdéses portfólió megfelel bizonyos feltételeknek, és csak teljesítő kitettségeket tartalmaz (pl. nemteljesítő hiteleket nem). A kezesség nyújtásáért cserébe az EBB Csoport kedvezményes garanciadíjat számít fel a pénzügyi közvetítőnek.
A pénzügyi közvetítőnek a lehető legnagyobb mértékben át kell adnia a tranzakcióból származó pénzügyi előnyt az új eszköz végső kedvezményezettjeinek, azaz az új kölcsönöket kapó kkv-knak. A pénzügyi közvetítő köteles az Európai Garanciaalap kezességvállalásának köszönhetően felszabaduló tőkét felhasználni egy új eszközállomány (pl. hitelállomány) felépítésére a kkv-k likviditási célú finanszírozásához. Ezen kötelezettségen túlmenően az egyes ügyletek feltételei ösztönzőket fognak nyújtani a pénzügyi közvetítő számára új hitelezéshez.
Az intézkedést az Európai Bizottság az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján hagyta jóvá. A konstrukció állami támogatási jóváhagyására azért volt szükség, mert a Garanciaalap forrásait az alaphoz csatlakozó tagállamok nyújtják, amelyek képviselői közösen döntenek a felhasználásról. Eddig 22 tagállam csatlakozott az alaphoz, így a Bizottság 22 ügyszám (SA.63422–SA.63443) alatt hozott határozatot a konstrukcióról.