Az Európai Bíróság tisztázta a kkv-fogalommal összefüggésben az állami szervek általi közvetett irányítás tartalmát

Publikálva: 2020. november 9.

Az ítélet hasznos iránymutatást ad a kkv-fogalom alkalmazásához

Az Európai Unió Bírósága (Bíróság) 2020. szeptember 24-én ítéletet hozott NMI Technologietransfer GmbH (NMI TT) - EuroNorm GmbH ügyben.

Tekintettel arra, hogy bizonyos állami támogatási jogcímek esetén a kis- és középvállalkozások (kkv-k) több támogatást kaphatnak, mint a nagyvállalkozások (ez az ún. kkv-bónusz), és bizonyos állami támogatási kategóriák csak kkv-k számára érhetők el, gyakori kérdés az állami támogatási jogviszonyokban az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti vállalkozásméret-fogalom értelmezése.

A Bíróság hivatkozott ítélete azért is fontos, mert részletesen elemezte az állami szervek általi ellenőrzés, irányítás aspektusát a kkv-fogalom kapcsán. Legutóbbi blogbejegyzésében Dr. Phedon Nicolaides, a Maastrichti Egyetem professzora is foglalkozik a bírósági ítélet értelmezésével.

Az eljárást eredetileg az NMI TT azért kezdeményezte az EuroNorm GmbH ellen, mert az utóbbi nem volt hajlandó támogatást nyújtani az NMI TT-nek egy kutatás-fejlesztési projekt finanszírozásához. Az NMI TT egy korlátolt felelősségű társaság, amelynek tőkéjét 90%-ban az NMI-Institut adja. Az NMI-Institut egy német közalapítvány, amelynek célja a tudomány és a kutatás előmozdítása. Bár az intézet tőkéjét elsősorban magánvállalkozások birtokolják, de annak 17 fős kuratóriumából 9 tag olyan szervezet képviselője, melyek a német törvények szerint állami entitásnak minősülnek (leginkább állami fenntartású felsőoktatási intézményekről van szó).

A német szövetségi gazdasági és energiaügyi minisztérium által a támogatások kezelésével megbízott EuroNorm azzal utasította el az NMI TT kutatás-fejlesztési projekt finanszírozására irányuló támogatási kérelmét, hogy az NMI TT nem minősül kkv-nak. A döntését azzal indokolta, hogy az NMI TT tőkéjének/szavazati jogának legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve (az NMI-Instituton keresztül) állami entitások ellenőrzik („irányítják”). Ha ugyanis ez a feltétel teljesül, a vállalkozás automatikusan nagyvállalkozásnak minősül az általános csoportmentességi rendelet I. melléklet 3. cikk (4) bekezdése alapján. Továbbá, mivel az NMI-Institut és az NMI TT kapcsolt vállalkozások, az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete 3. cikkének (2) bekezdésében szereplő kivétel nem volt alkalmazható az EuroNorm szerint.

A Bíróságnak arra kellett választ találni, hogy az NMI-Institut igazgatóságát állami entitások irányítják-e, és hogy ezek az entitások közvetve irányítják-e az NMI TT-t.

A Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy egy állami egyetem is állami entitásnak minősül, és az a vállalkozás, amely több mint 25%-ban állami tulajdonban van, nem minősül kkv-nak, függetlenül attól, hogy a tulajdonrésszel rendelkező állami entitás ténylegesen gyakorolja-e közvetlenül vagy közvetve az irányítást a vállalat felett. Ebből az is következik, hogy irreleváns, ha az állami entitás a részvények több mint 25%-át, de kevesebb, mint 50%-át birtokolja (tehát nem számít partnervállalkozásnak).

Érdekes megállapítást jelent a joggyakorlatra nézve azonban az, hogy az állami egyetemek annak ellenére az állami szervek közé sorolandók, hogy széleskörű döntési autonómiával rendelkeznek.

Menü

Főoldal

Navigáció