Az Európai Bíróság megállapítása szerint sem az adó progresszivitása, sem az elhatárolt veszteségek részleges levonhatósága nem eredményez szelektív előnyt, így az uniós állami támogatási szabályok megsértése sem állapítható meg
Magyarország 2014-ben bevezetett egy új adónemet, az ún. reklámadót, melynek alapja a magyarországi reklámtevékenységből eredő nettó árbevétel volt, az alkalmazott adókulcsok pedig sávosan progresszívek voltak. Azon adóalanyok, melyeknek az adózás előtti eredménye a 2013. adóévben nulla vagy negatív volt, az előző évek elhatárolt veszteségének 50%-ával csökkenthették a 2014. évi adóalapjukat.
A reklámadó bevezetésével kapcsolatos intézkedést a Bizottság 2016. november 4-i határozatában a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásnak minősítette. A Bizottság határozatát a Törvényszék 2019-ben megsemmisítette. A Törvényszék ítéletében megállapította, hogy a reklámadó progresszivitása és az elhatárolt veszteséggel kapcsolatos levonhatóság nem eredményez szelektív előnyt és ennek következtében állami támogatást sem.
A Bizottság fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítéletével szemben, melyet az Európai Bíróság 2021. március 16-án hozott ítéletében teljes egészében elutasított. Az Európai Bíróság döntésében foglaltak szerint a Törvényszék helyesen járt el, amikor megállapította, hogy sem a reklámadó progresszivitása, sem az elhatárolt veszteség levonhatósága nem biztosít szelektív előnyt bizonyos vállalkozások számára.
Az Európai Bíróság döntésében kifejtette, hogy a tagállamok a harmonizációval nem érintett területeken – adójogi autonómiájukra figyelemmel – szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert. Az Európai Bíróság megállapította, hogy nem ellentétes az állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelkezésekkel az, ha a tagállamok olyan progresszív adómértékek alkalmazása mellett döntenek, melyek az adóalanyok teherviselési képességének figyelembevételére irányulnak, még akkor sem, ha ezen adómértékek alkalmazása nem kizárólag az adóalanyok nyereségén (hanem pl. az árbevételén) alapulnak. Az Európai Bíróság megítélése szerint a reklámadóval kapcsolatban nem bizonyított, hogy az adónem szabályait nyilvánvalóan hátrányosan megkülönböztető módon alakították ki a magyar hatóságok, az állami támogatási szabályok megkerülésének céljával. Az elhatárolt veszteségek részleges levonhatóságával összefüggésben a bíróság az arra jogosult vállalkozások alacsonyabb teherviselő-képességét emelte ki.
Az Európai Bíróság sajtóközleménye itt érhető el:
https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2021-03/cp210038hu.pdf