Az Apple 13 milliárd eurónyi jogellenesen kapott adókedvezményt fizethet vissza.
2024. szeptember 10-én az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott a C-465/20 P, Bizottság kontra Írország és Apple ügyben. A Bíróság kimondta, hogy Írország a belső piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatást nyújtott az Apple-nek a feltételes adómegállapítások révén. Így Írországnak be kell hajtania az Apple-től a be nem fizetett adókat, amelyek összege a becslések szerint mintegy 13 milliárd euróra tehető.
Az ügy háttere
Az ír adószabályozás 2015-ig lehetővé tette, hogy azon Írországban bejegyzett és ott kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok, amelyek központi irányítása és ellenőrzése Írországon kívül történik, Írországban csak minimális adófizetésre legyenek kötelezettek.
Ezen lehetőséggel élve az Apple valamennyi termékének Amerikán kívüli gyártási és értékesítési jogát az Apple Sales International (ASI) és az Apple Operations Europe (AOE) Írországban bejegyzett leányvállalataihoz telepítette. A tényleges értékesítési tevékenységet az ASI és az AOE fióktelepei végezték, de a nyereség nem náluk, hanem a két leányvállalatnál keletkezett. Ezen leányvállalatok a szabályozás következtében ugyan Írországban kerültek bejegyzésre, azonban ír adóilletőséggel nem rendelkeztek, aminek következtében az anyavállalat összes Amerikán kívüli értékesítési nyeresége után minimális társasági adót fizettek.
1991-ben és 2007-ben az ír adóhatóság az Apple által beadott feltételes adómegállapítási kérelmek alapján határozatában megállapította a fenti nyereségmeghatározási módszer jogszabályokkal való összhangját.
A legtöbb tagállamban ugyanis a vállalkozásoknak lehetőségük van az adóhatóságtól ún. feltételes adómegállapítási határozatok kiadását kérni, melyben az adóhatóság egy ügylet sajátos körülményeire tekintettel előzetesen állapítja az általános adórendszer alkalmazásának módját (pl. egyértelműsíti a társasági adó kiszámításának módját vagy egy speciális adórendelkezés alkalmazását), vagy kapcsolt felek közötti ügyletek piaci feltételeknek való megfelelőségét.
Amennyiben ezek a feltételes adómegállapítások kizárólag az adórendszer alkalmazását egyértelműsítik, azok általában nem tartalmaznak állami támogatást (eltekintve itt attól az esettől, ha maga az alkalmazott jogszabály de jure szelektív és ezáltal állami támogatást tartalmaz). Amennyiben azonban a feltételes adómegállapítás tartalma eltér az általánosan alkalmazandó szabálytól, és az a címzett számára alacsonyabb adókötelezettséget eredményez, mint a hasonló ténybeli és jogi helyzetben lévő vállalkozások adókötelezettsége, akkor a feltételes adómegállapítás állami támogatást tartalmaz.
Az Európai Bizottság eljárása
Az Európai Bizottság 2013-ban kezdte vizsgálni, hogy az ír feltételes adómegállapítás állami támogatást jelenthet-e az Apple részére, sérelmezve, hogy az Apple az írországi céghálót annak érdekében alakította ki, hogy a nyereségét ne ott mutassa ki, ahol az földrajzilag a termékek értékesítésével keletkezik, hanem írországi leányvállalatainál, amelyek viszont a nyereség vonatkozásában társasági adó fizetésére nem kötelezettek.
A Bizottság 2016-ban hozott határozatában megállapította, hogy a feltételes adómegállapítások nem feleltek meg a – független felek között alkalmazandó és ezáltal állami támogatástól mentes – szokásos piaci ár elvének. Az azokban jóváhagyott konstrukció semmilyen ténybeli és gazdasági indok által nem volt alátámasztható, és az kizárólag a cégcsoporton belüli nyereség mesterséges adóelkerülési célú allokációját szolgálta. A Bizottság megállapította, hogy a konstrukciónak köszönhetően az Apple 13 milliárd euróval kevesebb adót fizetett, mint azt az Írországban általánosan alkalmazandó adószabályok alapján kellett volna, ami az uniós állami támogatási szabályokkal nem összeegyeztethető, ezért elrendelte ezen összeg utólagos megfizetését.
A Törvényszék eljárása
Írország és az Apple azonban megtámadta a bizottsági határozatot a Törvényszék előtt, és a fellebbezés alapján indult eljárást lezáró ítéletében a Törvényszék 2020-ban megsemmisítette a Bizottság határozatát. Döntését a Törvényszék azzal indokolta, hogy ugyan egyetért a Bizottság által is alkalmazott elvvel, miszerint egy adóintézkedés – azaz jelen esetben a feltételes adómegállapítás – abban az esetben tartalmaz állami támogatást, ha az adózót, az adott tagállamban vele azonos ténybeli és jogi helyzetben lévő adózóhoz képest eltérően kezeli, azonban a Bizottság ezt az elvet az ír adórendszer vizsgálata során nem megfelelően alkalmazta. Tekintettel arra, hogy az ír általános adószabályok nem rendelkeztek semmiféle konkrét módszerről a fióktelepek és a leányvállalatok közötti nyereségmegosztásra vonatkozóan, a Bizottság nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy a feltételes adómegállapítás rendszere az általános társaságiadó-rendszer részét képezi, és ezáltal a feltételes adómegállapítás szelektíven alkalmazta az adószabályokat, így állami támogatást nyújtva ezzel az Apple-nek.
A Bíróság ítélete
A Bizottság fellebbezése alapján a Bíróság 2024. szeptember 10-én hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét, és az ügy előkészítettségére tekintettel érdemi döntést hozott. A Bíróság szerint a Törvényszék tévedett, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem bizonyította kellőképpen, hogy az ASI és az AOE birtokában lévő, szellemi tulajdonra vonatkozó engedélyeket és az azokhoz kapcsolódó, az Apple termékek Amerikán kívüli értékesítéséből származó nyereségeket adózási szempontból az írországi leányvállalatok fióktelepeihez kellett volna számítani.
A Bíróság álláspontja szerint a Bizottság kellőképpen bizonyította, hogy ezen adóügyi határozatok eredményeként az ASI és az AOE kedvezőbb adójogi bánásmódban részesül az Írországban adóköteles azon belföldi illetőségű társaságokhoz képest, amelyek nem részesülhetnek az adóhatóság ilyen feltételes adómegállapítási határozataiban, holott e társaságok összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben vannak az írországi adórendszer által követett célt, a nyereségadóztatást illetően, valamint a megkülönböztetés nem igazolható az adórendszer belső logikájával.