Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága megállapította, hogy a nemteljesítő hitelek banki mérlegekből való kivezetését célzó magyar és olasz tervek nem tartalmaznak állami támogatást.
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar eszközkezelő társaság által alkalmazott árképzési modellek biztosítják, hogy a társaság piaci árat fizessen a nemteljesítő hitelekért. A Bizottság úgy határozott továbbá, hogy az olasz hatóságok által bevezetett állami garanciaprogram keretében az állam a piaci feltételeknek megfelelő díjazást kap az értékpapírosított nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos garancianyújtás kockázatáért. A határozat a Vestager biztos és Padoan miniszter között 2016. január 26-án létrejött megállapodást önti hivatalos formába.
Ha egy tagállam magánbefektető módjára segít ki egy bankot, és a vállalt kockázatért a magánbefeketetők számára is elfogadható mértékű díjazást kap, akkor a beavatkozás nem minősül állami támogatásnak. A Bizottság ez alapján megállapította, hogy sem a magyar, sem az olasz intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást.
Margrethe Vestager, versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A ma elfogadott határozatokból kitűnik, hogy az uniós szabályok sokféle eszközt biztosítanak a tagállamok számára a bankok mérlegének rendbe tétele céljából, akár állami támogatás nyújtásával, akár állami támogatás nyújtása nélkül. A Bizottságnak csupán azt kell biztosítania, hogy a tagállamok által választott megoldás ne járjon indokolatlan közkiadásokkal, és ne torzítsa az egyenlő versenyfeltételeket az EU-ban.”
Valdis Dombrovskis, az euróért és a szociális párbeszédért felelős alelnök így nyilatkozott: "A nemteljesítő hitelek magas száma egyes tagállamokban megterheli bankok mérlegét, és megakadályozza, hogy a bankok képesek legyenek a vállalkozásoknak és a háztartásoknak hitelezni. Ezt már kiemeltük régebben is, és ezt nem utolsósorban az Európai Bizottság az ajánlásaiban is megfogalmazta. A magyar és az olasz hatóságok által tervezett és a Bizottság által jóváhagyott intézkedések azt mutatják, hogy a tagállamok egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a kérdésre, és olyan megoldásokat vázolnak fel, amelyekben már nem állami támogatásban bíznak. Ezen rendszerek hatékonyságát a bankszektort és a gazdaság egészét érintő reformok fogják javítani."
A magyar „rossz bank”
Magyarországon a fizetőképes pénzügyi intézmények – önkéntes alapon – a MARK nevű magyar eszközkezelő társaságnak piaci áron értékesíthetik kereskedelmi ingatlannal fedezett nemteljesítő hiteleik egy részét. A MARK a piaci árat egy speciális értékelési módszerrel fogja meghatározni. A tervek szerint ez a megoldás megadja a kezdő lökést a magyar bankok mérlegében tartott nemteljesítő hitelek egy részének szanálásához. A MARK induló költségvetése 1 milliárd euró, amely a későbbiekben növelhető.
Konkrétan, a MARK olyan nemteljesítő hiteleket fog vásárolni, amelyek fedezetéül kereskedelmi ingatlanok szolgálnak, például irodaépületek, hotelek, kiskereskedelmi ingatlanok (pl. bevásárlóközpontok), telkek vagy ipari ingatlanok (pl. raktárak). A Bizottság értékelése szerint a MARK által a transzferár meghatározására alkalmazott módszer piackonform értékelést fog biztosítani:
A Bizottság ezért megállapította, hogy az intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást. A határozat a MARK felépítésével, finanszírozásával és irányításával kapcsolatos egyéb jogi szempontoknak való megfelelés tekintetében nem foglal állást.
Az olasz állami garanciaprogram
Az olasz állami garanciaprogram célja, hogy segítséget nyújtson az olasz bankoknak a nemteljesítő hitelek értékpapírosításához és mérlegből való kivezetéséhez. A program keretében egy egyedi irányítású, magán értékpapírosítási társaság megvásárolná és értékpapírosítaná a bankok nemteljesítő hiteleit, és az értékpapírosított eszközöket különböző kockázatú kibocsátások – kockázatviselő alárendelt kötvények, (opcionális) mezzanine kötvények, továbbá alacsonyabb kockázatú és állami garanciával is fedezett elsőbbségi kötvények – formájában befektetőknek értékesítené. E megoldás célja a befektetők széles körének bevonása, továbbá a bankok ösztönzése a nemteljesítő hitelek lehető leggyorsabb szanálására és likviditásuk javítására.
A Bizottság értékelése szerint az elsőbbségi kötvényekre adott állami garanciát a vállalt kockázatnak megfelelő piaci feltételek mellett, vagyis a piaci feltételek között működő magánszereplők által elfogadható módon díjazzák. Ezt főként a következőkkel biztosítják:
A Bizottság mindezek alapján megállapíthatta, hogy az intézkedés nem tartalmaz az uniós szabályok értelmében vett állami támogatást.
Háttér-információk
A tagállamok az uniós jog keretében állami támogatás nyújtásával és állami támogatás nyújtása nélkül is hozhatnak intézkedéseket a nemteljesítő hitelek értékvesztett eszközeivel kapcsolatos problémák megoldására. A beavatkozás jellegéről a tagállam dönt, és az állami támogatás esetleges nyújtása is mindig a tagállam döntésének függvénye. A Bizottságnak – mint az állami támogatások uniós ellenőrzéséért felelős szervnek – biztosítania kell, hogy a végrehajtott intézkedések megfeleljenek az uniós szabályoknak.
Ha egy tagállam magánbefektető módjára segít ki egy bankot, a beavatkozás nem minősül állami támogatásnak, és nem tartozik az állami támogatások uniós ellenőrzése alá. A Bizottság ilyen esetben azt ellenőrzi, hogy az állam ne vállaljon több kockázatot annál, mint amit egy magánbefektető vállalna.
Ha az állam ezzel szemben a piaci áron felül fizet a nemteljesítő hitelért, vagy a magánszereplők által elvártnál alacsonyabb garanciadíjjal elégszik meg, akkor a beavatkozás állami támogatásnak minősül, és csak akkor hajtható végre, ha a bankot az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak és a vonatkozó helyreállítási és szanálási szabályoknak megfelelően szanálják.
A bizalmas adatokkal kapcsolatos kérdések rendezése után a határozat betekinthető változatát a Bizottság SA.38843 (Magyarország) és SA.43390 (Olaszország) ügyszám alatt teszi majd közzé az állami támogatásoknak a Versenypolitikai Főigazgatóság honlapján található nyilvántartásában (State Aid Register). Az interneten és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett állami támogatásokról szóló határozatok legfrissebb jegyzéke megtalálható a State Aid Weekly e-News internetes hírlevélben.
A sajtóhír ide kattintva érhető el.