A közétett swapkamatlábak a közszolgáltatásokra vonatkozó uniós állami támogatásokkal összefüggésben, illetve az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó kulturális támogatások esetében alkalmazhatók.

Az Európai Bizottság 2015. december 3-án közzétette a 2016. január 1-je és június 30-a közötti időszakra vonatkozó, a közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásról szóló európai uniós keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2012/C 8/03, a továbbiakban: közlemény) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2012/21/EU számú bizottsági határozat (a továbbiakban: határozat) alapján az ésszerű nyereség mértékének meghatározására alkalmazható swapkamatlábat.

A közszolgáltatásért a határozat és a közlemény alapján nyújtott ellenszolgáltatás is tartalmazhat ésszerű nyereséget, tekintettel arra, hogy a két dokumentum egybehangzóan úgy rendelkezik, hogy az ellentételezés nem haladhatja meg a vállalkozásnál a szolgáltatás nyújtása kapcsán felmerült nettó költségeket, „beleértve egy ésszerű nyereséget” is.

A határozat 5. cikk (7) bekezdése értelmében „ésszerű nyereség” alatt azon tőkemegtérülési ráta értendő, amely mellett egy átlagos vállalkozás a kockázat szintjének figyelembevételével a szolgáltatás nyújtása mellett döntene a megbízás teljes időtartamát tekintve. A tőkemegtérülési ráta az a belső megtérülési ráta, amelyet a vállalkozás a befektetett tőkén a projekt időtartama alatt realizál. A kockázat szintje az érintett ágazattól, a szolgáltatás típusától és az ellentételezés jellemzőitől függ. A közlemény 33. bekezdése is hasonlóképpen határozza meg az ésszerű nyereség mértékét: ésszerű nyereség alatt azon tőkemegtérülési ráta értendő, amely mellett egy átlagos vállalkozás a kockázat szintjének figyelembevételével a szolgáltatás nyújtása mellett döntene a megbízás teljes időtartamát tekintve. A kockázat szintje az érintett ágazattól, a szolgáltatás típusától és az ellentételezési mechanizmus jellemzőitől függ.

Ebből következik, hogy az ellentételezés ésszerű nyereséget képező összetevője több tényező (pl. az ágazat jellemzői, a szolgáltatástípus, a kockázat szintje, a megbízás időtartama stb.) függvénye. A tagállamnak kell azonban bizonyítania azt, hogy a határozat, valamint a közlemény keretei között az általa alkalmazott módszertan alapján ésszerűnek tekinthető-e a nyereség.

Az ezzel járó bizonytalanságot ellensúlyozandó a közlemény és a határozat is lehetővé teszi azt, hogy az ésszerű nyereséget úgy határozza meg a támogatást nyújtó a Bizottság által közzétett swapkamatláb alapján, hogy az automatikusan ésszerűnek minősüljön.

A határozat 5. cikk (7) bekezdése ennek megfelelően rögzíti, hogy „a 100 bázispontos felárral növelt releváns swapkamatlábat nem meghaladó tőkemegtérülési ráta minden körülmények között ésszerűnek tekintendő. A releváns swapkamatláb az a swapkamatláb, amelynek lejárata és pénzneme megfelel a megbízási aktusban meghatározott időtartamnak és pénznemnek.” A közlemény 36. bekezdése analóg rendelkezést tartalmaz: „Amennyiben a releváns swapkamatlábat nem meghaladó tőkemegtérülési rátát 100 bázispontos felárral növeljük, úgy minden körülmények között ésszerűnek tekinthető nyereségrátát kapunk. A releváns swapkamatláb az a swapkamatláb, amelynek lejárata és pénzneme megfelel a megbízási aktusban meghatározott időtartamnak és pénznemnek.”

Az ilyen, külön bizonyításra nem szoruló, ágazattól és szolgáltatástípustól független ésszerű nyereség éves mértékét tehát úgy kell meghatározni, hogy ki kell keresni a Bizottság által közzétett táblázatból a megbízás időpontja és időtartama alapján a megfelelő swapkamatlábat, és azt növelni kell 100 bázisponttal. Így pl. egy 2016. február 1-jén létrejött, 5 évre szóló közszolgáltatási megbízás szerinti, forintban meghatározott ellentételezés esetén az ésszerű nyereség megfelel az állami támogatási szabályoknak, ha a mértéke legfeljebb 2,94%, figyelemmel arra, hogy a felvázolt esetben a swapkamatláb 1,94%, és ezt kell növelni 100 bázisponttal az ésszerű nyereség plafonjának meghatározásához.

Ha az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása nem jár lényeges üzleti vagy szerződéses kockázattal, különösen ha az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásából adódó nettó költségeket utólag lényegében teljesen ellentételezik, akkor az ésszerű nyereség mértéke nem haladhatja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét, azaz nincs mód arra, hogy a tagállam e  swapkamatlábnál magasabb mértékű ésszerű nyereséget határozzon meg.  

Végezetül megjegyzendő, hogy az állami támogatási jogszabályok a Bizottság által meghatározott swapkamatlábat egy másik területen is alkalmazni rendelik. A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásról szóló 53. cikke lehetővé teszi működési és beruházási támogatás nyújtását is, és az 53. cikk (6) és (7) bekezdése is hivatkozik ésszerű nyereségre. A (6) bekezdés szerint beruházási támogatás esetében a támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét, és az infrastruktúra üzemeltetője az adott időszak alatt ésszerű nyereséget tarthat meg. A (7) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy működési támogatásnál a támogatási összeg nem haladhatja meg az adott időszak során keletkezett működési veszteséget és ésszerű nyereséget fedező összeget. Az ésszerű nyereség fogalmát (2. cikk 142. pont) pedig a csoportmentességi rendelet a közszolgáltatásnál alkalmazandónál hasonlóan határozza meg: az ésszerű nyereséget „az érintett ágazatra vonatkozó jellemző nyereségre tekintettel kell meghatározni. Mindenesetre olyan tőkemegtérülési rátát kell ésszerűnek tekinteni, amely nem haladja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét.”

Figyelemmel arra, hogy a Bizottság nem tett közzé külön swapkamatláb-számítást a csoportmentességi rendelet 53. cikkéhez, a közszolgáltatásokra vonatkozó swapráta megfelelően alkalmazható a kulturális támogatásoknál is, azzal, hogy kulturális célú beruházási támogatás esetén a megbízási időtartam helyett az értékcsökkenési leírás időtartamát kell figyelembe venni (10 évnél hosszabb értékcsökkenési leírási idő esetén a 10 évre szóló swapkamatláb az irányadó).

Az Európai Bizottság által közétett hatályos swapkamatlábak elérhetők itt: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/swap_rates_en.html 

A közszolgáltatásokra vonatkozó állami támogatás szabályozás áttekintő bemutatását és a legfontosabb joganyagokra mutató hivatkozásokat a Bizottság a következő webhelyen tette elérhetővé:

http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/sgei.html